Barátainkkal, kollégáinkkal, egykori vojtinásokkal ünnepeltük meg tegnap este bábszínházunk 50. születésnapját. „Úgy keressük a bábjátékban a saját szórakozásunkat, hogy az élményt adjon a gyerekeknek és a játék éltető értelmét érző felnőtteknek. A magyar és a világirodalom klasszikus darabjainak feldolgozása, a magyar néphagyomány, népmeséink, mondáink bábszínpadra állítása mellett köteleztük el magunkat…” 

A Vojtina zászlóbontásának pillanataiban megfogalmazott gondolatokat Asbóth Anikó, bábszínházunk alapítótagja idézte fel a gálaesten tartott beszédében. De kik is álltak mellette ebben az elköteleződésben? Árva Imréné, Giovannini Kornél, Megyeri Béla, Németh Ibolya, Szabó Gizella, Szabó Tibor és Tóth János. Ennek a nyolc fiatalnak a barátságából, alkotókedvéből született meg a Vojtina. „Nagyon sok boldogságos pillanatnak lehettem részese az elmúlt 50 évben, amit nagy hálával a szívemben köszönök valamennyi vojtinásnak, és mindazoknak, akik segítettek engem és segítették a bábszínház boldogulását” - fogalmazott a 32 év vezetői munka után leköszönő igazgató, aki a Magyar Bábművészek Szövetsége küldöttjeként jelen lévő Markó Róberttől, a Kabóca Bábszínház igazgatójától vehette át a szövetség Életműdíját.

Személyes hangvételű köszöntőjében mint színházlátogató szólt a Vojtina ünneplő közönségéhez Puskás István alpolgármester. „Annyi mindent tett hozzá és tesz mind a mai napig az életemhez a velem nagyjából egyidős Vojtina, hogy abban bízom, nagyon sok debreceni számára közös élmény tudatában osztozhatok: abban, hogy van Debrecennek egy olyan helye, egy olyan otthonos kuckója, ahol mindig tárt karokkal fogadnak minket, gyerekeket és felnőtteket egyaránt, ahol nemcsak élményeket kapunk, hanem mindig tanulunk valami nagyon értékeset.”

Bábszínházunk új esztétikai törekvésére is reflektált ünnepi beszédében Závogyán Magdolna államtitkár. „A hazai bábművészet legkiemelkedőbb fellegvárai − így a Vojtina Bábszínház is − napi szinten bizonyítják, hogy a bábszínház közel sem a legkisebbek műfaja, a mesemondás alternatívája, hanem a művészi önkifejezés kreatív kiteljesedése és a színpadi műfajok egyik legösszetettebb nyelve. A legszebb középkorba lépett Vojtina sem gyermekszínházként határozta meg önmagát, hanem autonóm, izgalmas és sokszínű alkotóműhelyként. Olyan intézményként, amely sokat tud a bábművészet hagyományairól, és pontosan, jól érti, miként lehetséges ezeket a hagyományokat érvényessé tenni a jelen számára.” Az államtitkár köszönetet mondott a Vojtinában zajló minőségi szakmai munkáért: „Ez a bábszínház Debrecen sokszínű kulturális életében műfaji és minőségi alapréteg. Olyan alapréteg, amely szívós és következetes szakmai munkájával építette fel saját és egyedi művészeti világát, oktató, nevelő, hagyományőrző arculatát és mindenekfelett értékközvetítő hitelességét."

Asbóth Anikó Láposi Terka jelenlegi művészeti vezetőnek adja át a bábszínház irányítását. „Terkával együtt álmodtuk és építettük a Vojtina elmúlt harminckét évadát. Nála jobb kezekbe nem is kerülhetne a bábszínház. A társulat nagyszerű, erős, érzékeny és elhivatott: jó kezekben van a jövő.”
A gálán zenész, táncos művészbarátainkkal idéztük meg a vojtinaság több évtizedét. Színpadra álltak ikonikus hősök és mozgatóik, megelevenedett a rítusjátékok hangulata és ahogy egy középkorba lépett színház születésnapi ünnepségéhez illik, nem maradhattak el a finom falatok sem.

fotók: Csatáry-Nagy Krisztina