„Mert én vagyok a te tested és te az enyém vagy.
Trisztán és Izolda egyetlen személy csupán.”
(Günter de Bruyn)

Marke, Cornwall királya fiaként szeretett unokaöccsét, Trisztánt küldi el Írországba, hogy megkérje neki az ír királylány, Izolda kezét, véget vetve ezzel a háborúnak. Trisztán és Izolda között az első pillanattól kezdve elektromos feszültség szikrázik, de tudják, vonzalmuk nem teljesedhet be. A hajón baráti szövetségükre koccintanak - ám véletlenül szerelmi bájitalt isznak. Sorsuk ezzel megpecsételődik: szomjuk egymás iránt csillapíthatatlan és bár árulásuk Marke irányába távolodásra készteti őket, képtelenek ellenállni a mágneses erőnek, ami egymáshoz vonzza őket. Trisztán és Izolda regéje a lovagi irodalom legkiemelkedőbb műve. Ebben a felnőtteknek szóló előadásban bábos és fizikai színházi elemekkel elevenedik meg a 12. századi szerelmi történet, a szereplők belső folyamataira összpontosítva, amit költői szöveg, letisztult tér és intim színészi jelenlét árnyal.