Ugrás a főmenühözUgrás a tartalomraUgrás a lábléchez
4026 Debrecen, Kálvin tér 13.+36 (52) 418-160 href="mailto:uh!pont!zahnizsbabanitjov!kukac!anitjov">uh!pont!zahnizsbabanitjov!kukac!anitjov

Hírek

Játszószínházi lámpás

Feltöltve: 2012. szeptember 28.

A játszószínházi foglalkozások és előadások ismertetője a szeptemberi-októberi hónapokban

Sok meglepetést tartogat az újév kezdete a játszószínházban. Alkotóműhelyünk az egységet keresi a sokféleségben, a sokféleséget az Egészben. Ez állandó folytonosságot és újrateremtést jelent. Szeretjük az ismétléseket is, hiszen úgy gondoljuk, hogy ez biztosítja a cselekedetek láncolatát, azt, hogy ezek a cselekedetek ne a végtelenbe fussanak, ne szűnjenek meg, hanem felismerhető mintákba rendeződve egy közös „kultúra” azonosítható mozzanatai legyenek. „Mi”-vé kovácsolódjon minden, amit adott időpillanatban és térben közösen teszünk egy-egy játékunk során. A megjelenítés, a megélés kap kiemelt hangsúlyt az alkotói együttléteink alatt, melyben kötőerő az utánzás és a megőrzés mellett az értelmezés és az emlékezés. A játék a legalkalmasabb kerete, illetve alapja annak, hogy évezredek játék- és életszabályai szabadon, sokféleképpen, mindenki saját döntése útján váljon valamilyen cselekvéssé, tánccá, dallammá, bábjátékká.

A játszószínházi játékaink minden formáját 3 éves kortól ajánljuk.

 

 

Kamara – bábkészítő

Időszak:

2012. szeptember 18. – október 31.

Csak kedd és szerdai napokon

 

Az állatok nyelvén tudó juhász című magyar népmese vígkedvű, tréfás, klasszikus bábtechnikákkal előadott története után bábkészítéssel várunk benneteket. A 10-12 perces bábjáték során találkozhattok kesztyűsbábbal, maszkkal, kitömött asztali, hátulról mozgatott figurával, jelmezzel, botos-bábbal. S mivel e mesének kulcsa egy embernyelven beszélő kígyó, ezt készítjük el közösen. Mindenkié olyan lesz, amilyet magának szeretne, és miután kipróbáltátok, haza is vihetitek. S a juhászt, a főszereplőt is megjelenítjük, de ennek mikéntje igazi színházi meglepetés.

 

Kkep97amara – táncoltató

Időszak:

2012. szeptember 23. – október 29.

Csak hétfői napokon

 

„Elmentem én a szőlőbe…” címmel a szüreti mulatság áll a központban e foglalkozásunk keretében. Ó, olyan sok vendég kér majd bebocsátást a szőlősgazdához, hogy bele lehet fáradni annak elejébe, hosszába. Lesz itt hegedűs, gardonját ütögető vénasszony, sikítozó ifiasszony, szőlőjét kereső csősz, vőfély, no meg frászkarika. A lényeg, hogy szeresse mindenki a muzsikát és a táncot. Tibor gazda táncospárjával, Krisztivel és a muzsikussal, Arany Zolival szeretettel vár mindenkit.

 

 

szuretSzertartás-színház – rítusjáték

Időszak:

2012. szeptember 24. – november 16.

Csak hétfői napokon, előre egyeztetetve

 

Elmúlt a nyár, itt az ősz, kampósbottal jár a csősz.”- Szüretezés

A szüret idejéhez gazdag szokáshagyomány tartozik, amelyben a munka és az ünnep összekapcsolódik. A 16-17. században szüret idejére a törvénykezést is beszüntették. A megélénkült szőlőhegyeken zenélés, nótázás, fegyverdurrogtatás hallatszott. A 20. századi szüreti szokásokban eltérő korú, jellegű és eredetű agrárrítusok, maszkos és dramatikus szokások találhatók meg.

A szüreti szokások mai formájukban a szüreti felvonuláshoz, menethez és a bálhoz vagy mulatsághoz kötődnek. A gazda házánál este trakta volt (birkapörkölt, pogácsa és bor), amit a végzéstánc, a mulatság zárt. Közvetlenül a szüret után gyakori volt az ifjúság szüreti bállal végződő felvonulása.

Tokaj-Hegyalján a 17-19. században az ünnepségek elsősorban felvonulásra, a Bacchus-kultuszra utaló elemeket tartalmaztak (Tokaj-Hegyalján a baksus: hordóra ültetett piros ruhás férfibábu lopótökkel). A borkirály a múlt században más magyar területeken is szerepelt. A menet vezetői, a vőfélyek, sáfárok (Tokaj-Hegyalja), táncmesterek (Gyöngyös) a céhes világ és a lakodalom tisztségviselőire utalnak. A felvonulás alakoskodás ra is módot nyújtott. A maskurások részben a szőlőművelés mozzanatait jelenítik meg (csőszjátékok), részben genre-figurák (török, szerecsen, kisasszony, drótostót, vándorárus, úrfi, cigány, medvetáncoltató).

 

A szüret a szőlő leszedési időpontjának helyes megválasztását, a szőlő musttá való feldolgozásának különféle módjait, a must erjesztését és a mindezekkel kapcsolatos egyéb tevékenységeket jelenti. A szüretben testesedik meg a szőlőtermelő egész évi gyümölcse, a termés, amelynek minőségét, mennyiségét ezeken keresztül értékét- nagymértékben tudják befolyásolni a szüret idejének jó meghatározásával és a feldolgozás módjával. Ezért lett kiemelt ünnepnap a szüret megkezdése.

A szőlőfajták szokásos érési idejük szerint koraiak (Irsai, Zenit, Kékoportó, Rizlingszilváni stb.), középérésűek (Chardonnay, Kékfrankos, Szürkebarát, Leányka stb.), illetve kései érésűek (Furmint, Hárslevelű, Olaszrizling, Kadarka, Cabernet stb.) lehetnek.

A szüret segítséggel végzett társas munka.

Kezdőnapja, illetve kezdőhete a 18-19. században hagyományosan meghatározott volt, amelyet a városi és községi tanács, hegyközségi elöljáróság, s nem utolsósorban a földesúri járandóság szedésének rendje és módja határozott meg. A Mihály napjától (szept. 29.: az Alföld több vidékén, Eger környékén); Terézia (okt. 15.: Erdélyben és a Dunántúl nagyobb részén, Mátraalján); Gál (okt. 16.: Erdélyben); Lukács (okt. 18.: Borsod megyében); Orsolya (okt. 12.: Kőszeg vidékén); Simon-Juda napjáig (okt. 28.: Tokaj-hegyalján) tartó szüretkezdetben a szőlőfajták érési idejének helyi tapasztalatai is tükröződtek. A közhírré tett szüretkezdet után a szőlőhegy felszabadításával, a hegykapuk megnyitásával láthattak a szedéshez.

Aki vendégünk lesz rítusjátékunknak, része lehet egy tréfás hangulatú, tüzes muzsikájú szüreti bálnak.

 

 

DSC 0504Bölcsőszínház – Tipegő program

Időszak:

2012. szeptember 21-től minden hónapban egy hétvége

 

Babusgató című foglalkozásunkkal újból minden hónapban várjuk a kisgyermekeket és szüleiket.

Az együttlétek sikere arra késztet, hogy a legkisebbeknek szóló programunkkal kapcsolatos gondolataimat megosszam olvasóimmal.

 

A művészetek segítségével, helyesebben a művészet eszközeinek értő felhasználásával a legkisebbekkel foglalkozni a következő évtized felgyorsult felfedezése lesz. Véleményem szerint azáltal, hogy világunkban a kommunikáció legerőteljesebben a képek felé teremti meg a fejlődés irányát, még inkább gondolkodóba ejti majd az alkotókat, a kutatókat, a csecsemőket és a kisgyermeket befogadó intézmények munkatársait (bölcsődék, bábszínházak, családotthonok, …). A gyermekek 0-3 éves korig tartó fejlődési szakaszát 2003-ban kulturálisan a legelhanyagoltabb területnek nyilvánították Európa számos országában. Már ekkor több nemzet együttműködésével programok, kutatások indultak, hogy kifürkésszék: milyen színházi tevékenységek azok, melyek hatékonysága elhozhat egy a kulturális különbözőségeket alapul vevő, de döntően a legkisebbeknek szóló sokszínű világmegismerést.

Ennek a korosztálynak készítendő játékok kimeríthetetlen tárházát rejtik a felfedezésre váró területek. Aki „színpadi” játékra vállalkozik a legkisebbekkel, saját művészetén túl sok minden mással is meg kell ismerkednie. Lélektan, viselkedés mechanizmusok, emberismeret, pedagógiai metodikák … - sokféle műveltségi tartalomban való elmélyedés vár rá. Úgy gondolom, és három évtizedes pedagógiai alkotómunka után lemerem írni, hogy kötelező! Nem elég, „az én gyermekem akkor ezt úgy reagálta le, … ” élménye. Ez a tapasztalat (is!) elengedhetetlen, de nem elégséges. Minőségi időre, vagy ahogy a lélektan fogalmaz, osztatlan figyelem gyakorlására elismerő kommunikáció kiművelésére (bátorító, dicsérő, becéző), kötődő nevelési metodikák megismerésére van szükség… - és annyi minden másra. A művészeknek természetesen nem lehet célja a teljes lélektan, antropológia, néprajz tudományának ismerete. A leglényegesebb fejlődéslélektani nézeteknek, hatásoknak, fázisoknak azonban birtokába kell lennie annak, aki a művészet eszközeivel élni és tevékenykedni szeretne e kisdedek között (kisded: Vajda Zsuzsanna gyermekpszichológus ezzel az elnevezéssel illeti az 1-3 éveseket). S talán abba is mélyebben bele kellene vetnie magát a játékos kedvű felnőttnek, hogy a rítusokról, szertartásokról milyen nézetek, kutatások születtek az elmúlt években, hiszen számos tudós összehasonlításokat végzett természeti törzsek és gyermekeink fejlődése között. Következtetéseiket pedig érdemes a mindennapok életvitelébe, ünnepeibe, s művészetébe is megismertetni, illetve megéltetni (Hirarion Petzold, Gabriele Ramin, D.W. Winnicott, Martin Schuster, Clifford Geertz, Carlo Severi, Anne-Christine Taylor, Pléh Csaba, Mary Douglas, Simon Baron-Cohen, Feuer Mária, Vass Zoltán, Jacques Maguet, Arnold van Gennep, Claude Lévi Strauss, Vajda Zsuzsanna).

Esztétikai szabályok, művészi célok, színházi konvenciók eltörpülnek amellett, amit az élet eszenciáira való kiélezettség adhat ezen életkorú gyermekek között: felfedezés, kíváncsiság, megértés, értelmezés, szemlélődés, álmodozás. S a befogadásról, a nézői létről még említést sem tettem: mi zajlik benne, mit lát, mit érzékel? Nem tárol korábbi mentális képet az elméjében, de keresi-e a játék során az elrejtett tárgyat, meddig néz kitartóan egy képet, felélénkül-e az érdeklődése, ha egy megszokott inger után másikat lát …?

Évtizedek óta válaszokat keresek arra, hogy milyen módon strukturálódik bennünk gyermekségünk, s gyermekségünk idején milyen módon jön felszínre az univerzum, a teljesség. A színház, a bábművészet komplexitása alkalmas a világra teremtődés legkisebb részletének is a megélésére. Igen, a legkisebb, a legapróbb részletek kifejtése, játszása az, ami motivál, hiszen a legelemibb rész is hordozza a teljességet. Ha pedig a csecsemő és a kisded korosztály lélektanát vizsgálom, akkor a legegyszerűbb, legelemibb tárgy, a legtisztább hang, a legharmonikusabb gesztus érthetőségét kell játékba hozni. A gyökerek játékba hívása, az anyanyelvi tisztaságú átgondoltság vezethet értelemhez. S ez azért is fontos, mert a legkisebbek folyamatosan „világot” építenek, a már tapasztaltból értelmeznek, ezt az új „tudást” pedig automatikus, konvenciók nélkül beemelik következő játékaikba. S ez a legfontosabb, a tanulás, a világismerés folyamata, mely során bizalommal van az iránt, aki ebben őt segíti. Csak a feltétel nélküli bizalom után alakít ki alkotó kapcsolatot. Természetesen játékba ágyazott kontaktusról van szó. S még valami elbűvöl ezen életkorú gyermekeket látva: nem csak egy másik emberrel képes új világot létrehozni, hanem elsősorban saját magával. Láthatatlan (a felnőttnek közvetlenül ritkán érzékelhető), saját világot alkot magának, amelyben minden megtörténhet. Imaginációs terek ezek, melyekben folyamatosan a saját maga alkotta szimbólumokkal operál.

 

A bölcsőszínházban jelen van a szülő. Én nem a gyermekmegőrző szerepet támogatom ezekben az élethelyzetekben, hanem a teljes figyelemmel játékba lépő, a helyzetekben feloldódó résztvevőt. A szülő alkotói játszótársa legyen gyermekének és a gyermekével játszó művésznek. Csak így jöhet létre a bizalommal telt hármas egység a gyermek – szülő – művész között. Ez az aktív, performativitást, magas szintű improvizációt igénylő játék-kapcsolat visszacsatolások egész sorát eredményezi, mert mindenki hat mindenkire. Az együttlétben minden önmagát jelenti, minden megismételhetetlen, egyszeri, csak ott és akkor élhető meg azoknak, akik éppen együtt vannak. Kérdés: mitől színház a majdnem egyénre bontott színjátékok sora? Megteremthető a jelenlévők egy-egy pillanatának közösségivé tétele, illetve milyen drámai elemek azok, amik egyszerre és külön-külön is hatnak, még akkor is, ha az egyén benne a legfontosabb? Tetten érhető-e egy-egy színházi pillanat egy-egy ritmus, mozdulat, hang komponálása során?

Összetett képlet az, amely színházi jelenségként definiálhatja a bölcsőszínházat. Számomra vezérfonal Erika Fischer-Lichte állítása, miszerint: a színház, akár a rítusok és szertartások, mindig is az identitás-alkotás, - képződés és - átalakítás bemutatásának, megtestesülésének és szemléltetésének tere volt.

Vágyam, hogy bölcsőszínházunk egy második játékkal bővüljön a Vojtina új évadjában. Ennek ismertetését a következő részben szeretném megosztani Önökkel, Veletek.

 

Addig is jó játékot, szép pillanatokat kívánok!

Láposi Terka


{flike}

Színháztermi előadás:2.000 Ft / fő
Játszószínházi foglalkozás:2.000 Ft / fő
Gyermek-előadásokra szóló bérlet:4.500 Ft / fő

Kedvezményes jegyár három vagy többfős családok részére:

Színháztermi előadás:1.700 Ft / fő
Játszószínházi foglalkozás:1.700 Ft / fő

Szeretne értesülni a legfrissebb
bábszínházi információkról?

Iratkozzon fel hírlevelünkre:

4026 Debrecen, Kálvin tér 13.+36 (52) 418-160vojtina@vojtinababszinhaz.hu