"Különböző helyzetekből nézünk rá a világra."

 

madak zsuzsi


Mit jelent a tanár és a diákstátusz? Létezik-e szabad véleménynyilvánítás egy iskolában? Hogyan álljak ki magamért? Mi az, amit szabadon és mi az, amit kényszerből tesz meg az ember egy adott helyzetben? Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik legújabb középiskolásoknak szóló Halak kora című előadásunk, melynek rendezőjével Madák Zsuzsannával beszélgettünk.

 

 

 

Az olvasópróbán említetted, hogy azokkal a darabokkal szeretsz dolgozni, amelyek témáját tekintve foglalkoztatnak. Ebben a történetben mi fogott meg? Mi az, ami érdekel?
Alapvetően a téma, annak a kérdése, hogy mit jelent a szabadság az iskolában. Ha szimbolikus szinten tekintünk az iskolára, amely egy olyan tér, ahol emberek közösségben élnek együtt – tágabb értelemben tehát a társadalmunk, az országunk, a világunk – akkor a problémafelvetés máris minden korosztályt érint.
Különösen fontosnak érzem egyúttal azt, hogy középiskolásoknak játszunk, akikkel nem szoktak erről a kérdésről beszélgetni, holott az eddigi tesztelőadásinkból az derült ki, hogy igenis van véleményük a témáról, érdekli őket.

 

Az előadás fókusza is a szabadság témakörét járja körbe?
Igen, ennek alapján készült a szövegkönyv is, tehát nem egy konkrét anyagot elemezve indultunk ki, és jutottunk el a bennünket foglalkoztató témához, hanem a kérdéskörhöz kerestünk szöveget. Juli (Róbert Júlia, dramaturg – szerk.) ötlete volt az Istentelen ifjúság című Ödön von Horváth kisregény, melyet elolvasva jó kiindulási alapnak tartottunk mindannyian. A szövegkönyv eleve úgy készült, hogy tudtuk, ki fogjuk nyitni a történetet bizonyos pontokon, és a résztvevőkkel együtt közösen gondolkozunk tovább róla. 
Irigy vagyok a színészeimre, akik folyamatosan „tapasztalni” fogják az előadást, és sajnálom, hogy nem lehetek ott minden egyes alkalmon, mert iszonyú izgalmas út következik, ami tulajdonképpen a próbafolyamat végeztével kezdődik csak igazán.  

 

Másképp kell rendezni egy színházi nevelési előadást egy hagyományos értelemben vett színházi előadásnál?
Egy színházi nevelési előadás esetében nagyon fontos, hogy olyan kérdésekkel foglalkozz, amivel dolga van a célközönségnek, hogy érdemben hozzá tudjanak szólni a résztvevők. Fontos, hogy a történet hiátusokat kínáljon, legyenek nyitva kapuk, amelyekkel foglalkozni lehet. Ha mindent elmagyaráz a szöveg, nehéz interaktív részeket kínálni hozzá. A dramaturgiai munka első legfontosabb része ezért az, hogy alkalmassá tegyük az irodalmi szöveget az előadáshoz.

 

Optimális esetben tehát az író, a rendező, az interakcióért felelős szakember együtt dolgozik a szövegkönyv kialakításakor?
Erre nincs szabály, minden alkotócsapatnak saját magának kell kitalálnia a maga szabályrendszerét. A Halak kora előadásnál négyen (Róbert Júlia, Gyombolai Gábor, Láposi Terka) a kezdetektől fogva közösen dolgoztunk, azonban a korábbi munkáimban, ahol eddig mindig én voltam a dramaturg, és egyben a koncepcióért is én feleltem, csak egy bizonyos pont után lépett be a színházi nevelési résszel foglalkozó szakember.

 

Hogyan tudod úgy kordában tartani a témával kapcsolatban kialakult véleményedet, hogy az ne váljon az előadás meghatározó olvasatává?
Nagyon fontos, hogy minden szereplőnek meg kell keresnem az igazságát, ami nem azt jelenti, hogy feltétlenül egyet is kell értenem vele, de az ő szemszögén keresztül is rá kell néznem arra a történetre, ami körülötte játszódik, ilyen értelemben egyetlen figura sem fekete-fehér. Ha a kiindulásként szolgáló irodalmi alapanyagban mégis egyszerű ecsetvonásokkal van felfestve egy karakter, akkor árnyalnunk kell, különben hasonló véleményeket fogalmaznak majd meg vele kapcsolatban a diákok, és nem ez a célunk. Fontos, hogy ne tudjunk explicit módon túl sokat a figuráról, azért hogy a néző ki tudja egészíteni a saját gondolataival azokat a hiátusokat, amiket meghagyunk neki. A színészeket segítenem kell, hogy tudják tartani ezt a távolságot, illetve rá kell vezetnem őket, mit képviseljenek a karakterben.

 

Magánemberként is képes vagy erre a sok szempontú figyelemre?
Igen, azt hiszem, a baráti kapcsolataimban is nagyon diplomatikus próbálok lenni. Nem szeretem az ítélkezést, nem szeretek tanácsot adni. Én nem vagyok a másik ember helyzetében, nincsenek meg azok a tapasztalataim, amit ő végigélt, soha nem szabad elfelejtenünk, hogy különböző helyzetekből nézünk rá a világra.

 

Egy minimális technikai adottságokkal rendelkező osztálytermi közeg jelentősen meghatározhatja az előadás formai keretét. Milyen eszközökkel dolgoztatok a Halak kora előadás esetében?
halak kora 23Sok mindent meghatározott az, hogy a történet egy osztálytermi közösségről szól, és hogy mindezt egy osztályteremben adjuk elő. Nagyobb hangsúlyt kaptak így a mondatok, mintha egy színházteremben hangoznának el. Fontos volt ugyanakkor, hogy meglegyen a kellő távolság, ezért a történetet a közelmúltba, Európa valamely meg nem nevezett országába helyeztük. Szerettem volna, hogy megmaradjon a természetes eszközhasználat, érdekelt, hogyan tud reflektálni a konkrét osztályterem a történet osztálytermére. Ebből jött az ötlet, hogy használjunk táskákat, amelyek szürke színükkel sajátos világot teremtenek az előadásnak, eltávolítanak, ugyanakkor rímelnek is a tantermi környezetre.

 

Nem ez az első rendezésed, amikor a bábművészet (Semmi) és a tárgyanimáció (Peter) lehetőségeivel élsz. Mi inspirál ebben a műfajban? Új formanyelvi megoldásokat keresve fordulsz a műfajhoz?
halak kora 21Érdekelnek a lehetőségek. A Peter című előadásban például konkrét tárgyakat használtunk, amelyek a játék során, a szereplő és a résztvevők képzeletén keresztül gazdagodtak újabb és újabb jelentéstartalommal. Művészeti és pedagógiai szempontjai voltak annak, hogy ott ezzel kísérleteztünk.
A Halak kora előadásban is az érdekelt, hogy egy hétköznapi tárgy, egy táska, hogyan jelenik meg a konkrét minőségétől eltérően, úgy hogy mindvégig szimbolikus jelentést is hordoz. 
Szeretek kísérletezni, minden egyes előadásban keresem az új formai kihívásokat, ami persze rengeteg kérdéssel jár együtt, és ugyan csak a gyakorlatban derül ki, hogy működőképes-e, de amikor sikerül, akkor úgy érzem, megérte.

 

Az előadás kiscsoportos foglalkozásának egyik kulcskérdése, annak a megvitatása, hogy a történet szereplői mikor cselekedtek szabadon és mikor kényszerből. Mit jelentenek számodra ezek a fogalmak?
Amikor tényleg függetleníteni tudja minden körülménytől, érdektől, helyzettől az ember a döntését. Azt teszi, amit egész egyszerűen legbelül a legjobbnak érez és lát.

 

Ezek szerint, aki szabadon dönt, az nem fél?
Valószínűleg igen. Bár ha jól végigmegyünk a döntések ok-okozati láncolatán, akkor mindennek a mélyén ott rejlik a félelem.

 

 

HALAK KORA

– tantermi részvételi színházi előadás 9. és 10. osztályosoknak –

Az előadás időtartama: 90-110 perc

A darab zártkörű szakmai bemutatójára április 7-én került sor.

 

Ajánló:

Tipikus táborozásnak indult. Igaz néhányan nem örültek annak, hogy a Tanár úr viszi az osztályt, de ez ellen semmit sem tudtak tenni. Aztán a táborban történtek bizonyos dolgok… de hogy pontosan mi és miért történt, arra majd a fegyelmi tárgyaláson kell választ adnia a Tanár úrnak és a diákoknak. - Ki számít jó tanárnak? Meddig tart a diákok szabadsága? Mire kell az iskolának tanítania?

A színház házhoz megy, a diákok vannak „otthon", a színészek a vendégek. Az előadás az iskolában, egy tanteremben valósul meg, az előadáson egyszerre csak egy osztály vehet részt. A diákok a történet bizonyos pontjain nézőből résztvevővé válnak, elmondhatják véleményüket egy-egy szereplő viselkedésével, az adott helyzettel kapcsolatban.

 

Alkotók:

Ödon von Horváth Istentelen ifjúság című kisregénye nyomán írta: Róbert Júlia

Interaktív színházi alkotótárs: Gyombolai Gábor

Látványtervező: Majoros Gyula

Rendezőasszisztens: Szabó Magdolna

Rendező: Madák Zsuzsanna

Játsszák: Baditz Dávid, Hajdú Péter, Láposi Terka, Mercs Máté m.v., Telenkó-Oláh Tímea

 

 

Kapcsolat

4026 Debrecen, Kálvin tér 13.


Tel./fax: +36 52/418-160
e-mail: vojtina@vojtinababszinhaz.hu

Műsornaptár

2017.  Június
H K Sze Cs P Szo V
      1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30    

Online jegyfoglalás

rajzpalyazat

Jegy- és bérletárak

Gyermekelőadás: 1.000 Ft / fő
Játszószínházi foglalkozás: 1.000 Ft / fő
Felnőttelőadás: 1.000 Ft / fő
Gyermek-előadásokra szóló bérlet: 3.200 Ft / fő

Kedvezményes jegyár három vagy többfős családok részére:
 
Gyermekelőadás: 800 Ft / fő
Játszószínházi foglalkozás: 800 Ft / fő

szoptatasbarat

bannergif

Kereső

Hírlevél feliratkozás

Szeretne értesülni a legfrissebb bábszínházi információkról?

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Fenntartónk:

Kiemelt támogatóink:

 Debrecen Város Önkormányzata eem-logo nka



A színház a műsorváltozatás jogát fenntartja!