hu en

4026 Debrecen, Kálvin tér 13.

href="mailto:uh!pont!zahnizsbabanitjov!kukac!anitjov">uh!pont!zahnizsbabanitjov!kukac!anitjov

hu en

Hírek

A Magyar Bábművészek Szövetségének nyílt válasza
Válasz Galántai Csabának a Magyar Nemzetben megjelent: A magyar bábkatedra lezüllesztése írására

Feltöltve: 2020. szeptember 11.

A Magyar Bábművészek Szövetségének nyílt válasza


Mi, a magyar bábművészet alulírott képviselői ezennel elhatárolódunk Galántai Csaba valótlanságokat állító, sokakat személyében is sértő, a bábos képzésben részt vett, illetve jelenleg résztvevő kollégák hozzáértését, alkalmasságát megkérdőjelező állításaitól. 

Válasz a Galántai Csabának a Magyar Nemzetben megjelent: A magyar bábkatedra lezüllesztése c. írására

Mi, a magyar bábművészet alulírott képviselői
ezennel elhatárolódunk Galántai Csaba valótlanságokat állító, sokakat személyében is sértő, a bábos képzésben részt vett, illetve jelenleg résztvevő kollégák hozzáértését, alkalmasságát megkérdőjelező állításaitól.

A Magyar Nemzetben és a Mandinerben, szeptember 16-án megjelent cikkben (A magyar bábkatedra lezüllesztése) a szerző elfogultan, politikai felhanggal véleményezi a Színművészeti Egyetemen folyó oktatást.

Nem engedjük, hogy ez, vagy ehhez hasonló tartalmú támadások szétrombolják a magyar bábművészet alkotóinak egymást tisztelő, egymással párbeszédben álló közösségét. Nem engedjük, hogy emberi, szakmai közösségünket árkok szabdalják szét, s megfelelési kényszerből fakadó, politikai szándék okozzon begyógyíthatatlan sebeket.

Fókuszáljunk a cikkben elsőként felvetett problémakörre. Mi történt a felsőoktatás nélküli, így szakmai presztízsnek is híján lévő magyar bábművészetben, a 90-es évek első felében, amikor az általunk is nagyra tartott Prágai Művészeti Akadémiáról újabb diplomás bábrendező-dramaturg tért vissza? Öröm, szakmai ujjongás, hogy jöjjenek a fiatal, képzett tehetségek, s emeljék fel a mostohán kezelt, szakemberhiánnyal küzdő bábszínházakat.

A cikk írója a következő magyarországi bábszínházakban rendezett:
Győr – Vaskakas Bábszínház 
Belénk bújt a kisördög - 1997. 
A hatfejű sárkány - 1997. 
Csíp-csíp bolha (író és dramaturg) - 2007. 


Kecskemét – Ciróka Bábszínház 
Mese a Pópáról meg Baldáról a szolgáról – 1993.
Az aranyhajú leány – 1995.
Babszem Jankó – 2
000.

Szombathely - Mesebolt Bábszínház 
Az elvarázsolt béka – 1999.

Debrecen - Vojtina Bábszínház 
Bolond Istók, Málé Miska – 1996.

Pécs - Bóbita Bábszínház 
Csipkerózsika – 1994.

Budapest Bábszínház 
A szépség és a szörnyeteg – 1997. (vizsgaelőadás)

Szeged – Kövér Béla Bábszínház 
Ámor nyilacskái – 2002. 
Szellemjárta mese - 2003. 
Sose volt király bánata - 2004.
Bolond lyukból - 2005.


Békéscsaba – Napsugár Bábszínház
Ormányos Hüntyüllér (író és rendező) – 2011.

Amint a felsorolás is mutatja, hívtuk, vártuk, bíztunk benne... Mi történt, hogy a bábszínházak a cikk írója iránti kezdeti lelkesedése alább hagyott?

Nem az írásában emlegetett világnézeti, politikai kirekesztés az indok!

A magyar bábművészet egyik sajátossága, hogy a 20. század második felétől teremtődött meg annak a lehetősége, hogy legyenek vidéken bábszínházak. A művészképzésben 1995-től indult meg a bábszínész, és 2008-tól a bábrendező szak. Az elmúlt negyed század igen lényeges változásokat hozott a bábszínházak szakmai életében.

Galántai a magyar bábkatedra lezüllesztéséről ír, holott az elmúlt huszonöt évben a semmiből épült fel az utánpótlás felsőfokú képzése a magyar bábművészetben.


Mivel zömmel gyerekközönségnek játszunk (akik éppen a valakivé válás kezdő lépéseit teszik), fokozott a szakmai és szellemi felelősségünk.Kulcsfontosságúnak tartjuk a folyamatos és koherens, a kooperációt megteremtő párbeszédet az oktatási, nevelési intézményekkel.

A bábszínházakban alkotók tudják, mert megtapasztalták, hogy a saját településeiken élőkkel a harmonikus, sokféle értéket befogadó közösségépítés biztosítja az alapot ahhoz, hogy a jövő generációi, a sokszínű kultúrára érzékeny, nyitott felnőttekké váljanak.

Éppen ezért lényegesnek tartjuk a művészképzés színvonalát. Meczner János és Csizmadia Tibor osztályvezető tanárok ennek fontosságát felismerve hívták meg a Színház-és Filmművészeti Egyetemre az elismert, díjakkal rendelkező bábosok közül pl.  Koós Ivánt, Lengyel Pált, Rumi Lászlót, Kovács Gézát, a Lengyelországban végzett Csató Katát és Veres Andrást, a Németországban tanult Kuthy Ágnest, Schneider Jankót, Hoffer Károlyt, Boráros Szilárdot, Gimesi Dórát, Novák Jánost, Szívós Károlyt, Lénárt Andrást, Tengely Gábort, Ellinger Edinát, a magyar bábjátszás neves képviselőit, és sok-sok nemzetközi hírű művészetpedagógust, alkotót, tudományos szakembert, akiknek a felsorolása nem fér bele e cikk terjedelmébe.

Mi, bábművészek, a társművészetek alkotóival együtt gondolkodva, egymástól tanulva szeretünk és tudunk színházat csinálni. Többek között élmény volt azokkal a jelentős művészekkel is alkotni, akikről Galántai úgy ír, hogy „a bábművészetet nem értő”-k.

A színházat értő, tehetséges művészek, gazdagították a magyar bábművészetet, alkotó erejükkel új impulzusokkal megtermékenyítve azt. Az SZFE-n végzett bábszínészekről és bábrendezőkről: 

A tárgyi tévedésektől hemzsegő írás, az egyetemi képzéssel kapcsolatban meglehetősen sok valótlan állítást tartalmaz. Az első bábszínész osztályt az operarendező Békés András mellett, a világhírű bábtervező, Koós Iván, és Lengyel Pál rendező vezette. 1995-től a bábszínész osztályokban 57-en végeztek. Közülük jelenleg a Budapest Bábszínházban és a Kolibri Színházban 18-an vannak szerződésben. Vidéki, hivatásos bábszínházak tagja 7 fő. Saját bábtársulatot alapított 3 fő, prózai kőszínházakhoz szerződött 8 fő. 15 végzett bábszínész dolgozik szabadúszóként (akik rendszeresen szerződnek vendégként bábszínházakhoz és magántársulatokhoz Budapesten és vidéken). Külföldön alkot 2 fő, és mindössze 1 fő hagyta el a pályát.  A 10 végzett báb rendezőből 9 fő foglalkoztatása folyamatos a szakmában. A Színház- és Filmművészeti Egyetemen végezett 63 bábszínészből és báb rendezőből 61-en a pályán vannak.

A hazai bábművészek közösen és folyamatosan azon dolgoznak, hogy a magyar bábművészet sokszínűen és korszerűen fejlődhessen.

Valamennyi magyarországi bábszínház és gyermekszínház vezetője:

Asbóth Anikó
Vojtina Bábszínház igazgató 
Magyar Bábművészek Szövetségének elnöke


Kiszely Ágnes 
Ciróka Bábszínház igazgató


Kocsis Rozi 
Vaskakas Bábszínház igazgató


Szőke-Kavinszky András
Kabóca Bábszínház igazgató


Sramó Gábor 
Bóbita Bábszínház igazgató


Kovács Géza
Mesebolt Bábszínház igazgató


Ellinger Edina
Budapest Bábszínház igazgató


Novák János
Kolibri Színház igazgató


Lenkefi Zoltán
Napsugár Bábszínház igazgató


Szűcs István
Griff Bábszínház igazgató


Kiss Ágnes
Kövér Béla Bábszínház igazgató


Szabó Attila
Csodamalom Bábszínház igazgató


Éry-Kovács András 
Harlekin Bábszínház igazgató

A Magyar Bábművészek Szövetségének Elnöksége


A válaszlevél szövege változtatás nélkül közölhető.

Ha egyetértesz a fent leírtakkal, támogasd petíciónkat:       https://www.peticiok.com/valaszlevel_galantai_csaba_a_magyar_babkatedra_lezullesztese_c_irasara?u=6055376&uv=28074875

 

 

Színháztermi előadás: 1.200 Ft / fő
Játszószínházi foglalkozás: 1.200 Ft / fő
Felnőttelőadás: 1.200 Ft / fő
Gyermek-előadásokra szóló bérlet: 3.500 Ft / fő

Kedvezményes jegyár három vagy többfős családok részére:

Színháztermi előadás: 1.000 Ft / fő
Játszószínházi foglalkozás: 1.000 Ft / fő

Szeretne értesülni a legfrissebb
bábszínházi információkról?

Iratkozzon fel hírlevelünkre:

4026 Debrecen, Kálvin tér 13. +36 (52) 418-160 vojtina@vojtinababszinhaz.hu
Vojtina Bábszínház © 2016 - 2020 Minden jog fenntartva!