hu en

4026 Debrecen, Kálvin tér 13.

href="mailto:uh!pont!zahnizsbabanitjov!kukac!anitjov">uh!pont!zahnizsbabanitjov!kukac!anitjov

hu en

Hírek

Évszázadok bölcsessége nyúlbundában

Feltöltve: 2019. szeptember 9.

Évszázadok bölcsessége nyúlbundában


Az ország másik végéből, Győrből fújta ide Szélkirály a Vojtina Bábszínház legfrissebb darabjának rendezőjét. Markó Róbert a Vaskakas Bábszínház művészeti vezetője fele királyságát odaadná azért, hogy népmesét állíthasson színre. Szerencsére erre nincs szükség, örömmel hívják.
A cívisvárosban sem először láthatjuk munkája gyümölcsét. Ezúttal A Csizmadia, a Szélkirály és a Nyúlpásztor esete című bábelőadásban.

Megyesi - Horváth Borbála, a Hajdú - bihari Napló újságírója beszélgetett a rendezővel.


Két magyar népmeséből táplálkozik a darab. Hogyan került kapcsolatba ezekkel a történetekkel, miért épp ezeket választotta?

Nagyon szeretek népmesékkel dolgozni. Erősen hiszek abban, hogy a történetek, amelyek több száz éven át fennmaradtak, lényegi dolgot tudnak a világról – nem véletlen, hogy éppen ezek és ilyen formában maradtak ránk. Amikor alaptörténetet kerestünk a Vojtina új bemutatójához, Anikóval (Asbóth Anikó igazgató - a szerk.) egyre szűkülő népmesecím-listákat küldtünk egymásnak. Olyanokat kerestünk, amelyekben az örökérvényű tartalom mellett megjelenik a humor mint eszköz, mint túlélési stratégia. Végül A nyúlpásztor címűt én javasoltam, A szegény csizmadia és a szélkirályt Anikó.

Sokat gondolkodtunk, hogy a közös díszleten túl mi lehet a kapocs a történetek között. A szövegeket bábszínpadra adaptáló Nagy Orsolya dramaturggal arra jutottunk, hogy egyrészt a nyúl, mert mindkét elbeszélésben fontos szerepe van ennek az állatnak. Másrészt az előadás kerete lehet az összekötő elem: van két narrátorunk, Gyuri és Gyuszi, akik talán egy személyiség két oldalát testesítik meg. Egymással folyamatosan szeretetteljesen rivalizáló apafigurák ők. Fontosnak tartottam, hogy a mesélés gesztusa megjelenjen a darabban a célközönség kora okán. Az ovisoknak még közeli élmény az otthon biztonságában mesét hallgatni és kicsit távoli a színpadtól elszeparáltan megnézni egy nekik eljátszott művet. A történetekbe olykor belépő mesélő hidat képez e két befogadás között.


Milyen üzenetekre összpontosít a mű?

Nem szeretek tanulságot emlegetni a bábszínházi előadások kapcsán, mert ha egyértelműen meg lehet fogalmazni az üzenetet, akkor mindjárt fölüti a fejét a didaxis. Ez pedig inkább a pedagógiához áll közel, mint a művészethez. Mindemellett, ahogyan a népmesék általában, e kettő is fontos viselkedésmintákat hordoz. A színen megismerünk egy szegény legényt és egy meglett embert, akiknek céljuk van, és ragaszkodnak ahhoz mindenféle nehézség, akadály ellenére. A kitartásuk meghozza az áhított eredményt. Ez felmutatható jó példa, ami a gyerekek eszébe juthat egy-egy döntési helyzetben.


Klasszikus paravános kesztyűbábos forma mellett döntött. Miért?

A szöveg, a műfaj általában determinálja a bábtechnikát. Ezek a népmesék alkalmasak voltak kesztyűbáb sok akcióval, ritmusjátékkal dolgozó formájára, az arra jellemző elrajzolt humorra. Nagyon szeretem ezt a technikát. Kutatom, hogy mit tud adni 2019-ben: mitől nem érezzük magunkat múzeumban, noha egy klasszikus paravános kesztyűbábos előadást nézünk. A mostani paravánunk képzőművészetileg értékelhető, a rajzfilmek világát idéző, színválasztásában nagyon mai, miközben a körkörös formavilágában és ráfestett motívumaiban a hagyományt követi. Modern törekvés az is, hogy a figurák mozgatói nem mindig láthatatlanok. Ilyen módon érdekes új jelentéseket lehet színre vinni a bábok és játszók kapcsolódásával.


Két éve megkapta a Színikritikusok Díját, A csillagszemű juhászt a legjobb gyerek- és ifjúsági színházi előadásnak ítélték. Ez kézzel fogható bizonyítéka, hogy van sejtése arról, mi vonzza a fiatalokat bábszínházba. Mitől jó egy gyerekdarab és mit adhat egy mai gyermeknek egy bábos mű?

A gyerekeknek készülő előadásoknál nagyon világosan kell tudnunk, kinek csináljuk, melyik a legfiatalabb korosztály, amely nézni fogja az előadást. Az ovisoknál az első a történet: azt meg kell érteniük. Ez esetben a mi dolgunk, hogy erős történeteket meséljünk el érthető módon. A most feldolgozott két mű ilyen. Megtaláljuk bennük magunkat. Sztorizni azonban más médiumok, például a videó vagy tévé is tud. A színháznak megvan az az ereje, hogy hús-vér emberek játszanak hús-vér (kis)embereknek. Hallják egymás lélegzetét, látják a mimikát, érzékelik az azonnali reakciókat. A jelenlét varázsa örök előnye a színháznak.


Ahogyan korábbi rendezésénél, a Szerencsés János című darabnál, úgy itt is hangsúlyos a zene. Számíthatunk különleges hangszerekre?

Igen, bár ezúttal nem élőben játszik Arany Zoltán. Ő felel a mostani darab muzsikájáért is. A zenét most leginkább humorforrásként is kezeljük. Népi hangszereket, népi hangzásokat használunk kissé más funkcióban, mint azt eredetileg gondolná a néző. Ez leginkább a felnőtteket szórakoztathatja majd, de lényegesnek tartom, hogy a bábos előadásoknak legyen olyan rétege, amelyet az idősebb kísérők is élvezni tudnak, így közös jó élmény legyen a színházlátogatás.


Alkotók:

Magyar népmesék alapján írta: Nagy Orsolya
Látványtervező: Michac Gábor
Zeneszerző: Arany Zoltán
Rendező: Markó Róbert

Szereplők:
Baditz Dávid, Hajdú Péter, Hell Krisztina, Mercs Máté Péter, Nagy Mónika,  Reschofsky György

 

Színháztermi előadás: 1.200 Ft / fő
Játszószínházi foglalkozás: 1.200 Ft / fő
Felnőttelőadás: 1.200 Ft / fő
Gyermek-előadásokra szóló bérlet: 3.500 Ft / fő

Kedvezményes jegyár három vagy többfős családok részére:

Színháztermi előadás: 1.000 Ft / fő
Játszószínházi foglalkozás: 1.000 Ft / fő

Szeretne értesülni a legfrissebb
bábszínházi információkról?

Iratkozzon fel hírlevelünkre:

4026 Debrecen, Kálvin tér 13. +36 (52) 418-160 vojtina@vojtinababszinhaz.hu
Vojtina Bábszínház © 2016 - 2019 Minden jog fenntartva!