hu en

4026 Debrecen, Kálvin tér 13.

href="mailto:uh!pont!zahnizsbabanitjov!kukac!anitjov">uh!pont!zahnizsbabanitjov!kukac!anitjov

hu en

Hírek

Egy szó nélkül mesélünk a zenetudósról

Feltöltve: 2019. április 16.

Egy szó nélkül mesélünk a zenetudósról

A Vojtina Bábszínház
Kodály madara című legújabb nonverbális darabjáról
Nagy Viktória Éva,
rendező-koreográfussal
Megyesi - Horváth Borbála, a Hajdú - bihari Napló újságírója beszélgetett.

Nem véletlen, hogy az éneket még a nyelvünk is „felrepíti”, a száll igével kapcsoljuk össze, ha messze hangzó dalról szólunk. Zenét hallgatva olykor szárnyal a képzeletünk; képek jelennek meg a fejünkben vagy egy-egy érzést, gondolatot idéz elő bennünk a dallam. Ezt szerették volna megfogni, s visszatükrözni a színpadon a Kodály madara alkotói álomszerű látványvilággal, különböző bábos technikákkal és táncos elemekkel. Az előadásban a háromszoros Kossuth-díjas zeneszerző tehetségét, valamint az ihletet is jelképezi az égi szférához tartozó szárnyas lény, a madár.


Miért nonverbális előadás formájában álmodták meg a Kodály madarát?

Amióta dolgozunk ezen az előadáson, keresgetjük a formáját, a célunkhoz vezető utat. A legfőbb szándékunk, hogy közelebb vigyük a kodályi életművet a fiatalokhoz és népszerűsítsük a kóruszenét. Mindkettőt nagy vállalásnak érezzük. Előbbit azért, mert Kodály Zoltán neve, munkássága nem csak hazánkban bír jelentőséggel, hanem nemzetközi viszonylatban is elismert. Alkotásaihoz nyúlni bátorság. Utóbbit pedig azért, mert a kórusművek ma ritkán jutnak el a fiatalokhoz, mi pedig épp e műfaj megismerésére hívjuk őket. A darabban a zenei anyaghoz képeket adunk, amelyeket figyelve – reményeink szerint – észrevétlenül bekúszik a közönség fülébe az effajta muzsika, illetve a géniusz szerző szemlélete. Szeretnénk megsegíteni a kórusművek befogadását különböző színpadi eszközökkel, de fontosnak tartjuk, hogy a zenén maradjon a hangsúly, ezért nonverbális az előadás.


A produkciónak ön a koreográfusa, s mivel sokirányú művészetének alapjait a tánc adja, gyanítom hangsúlyos ez a világnyelv is a színen.

Valóban erősen jelen vannak a mozgásszínházi elemek. Szerepel az előadásban egy fiatal táncos lány, akire klasszikus balettes és egyéb komoly táncos feladatot bízhatok. A bábszínészek szintén kitesznek magukért mozgás terén is.

 

 

A Kodály Kórus Debrecen és a Lautitia Gyermekkar énekelte fel az előadásban elhangzó dalokat. Mit adott az, hogy friss felvételeket használnak?

A darabbal foglalkozva, sokat hallgattam a régebbi hanganyagokat. Az újraénekelt dalok máshogy szóltak. Technikailag azért, mert a zenei szerkesztő, Czapp Ferenc kérésére itt-ott módosult például a dinamika. Érzelmileg pedig azért, mert nagyon jóleső tudni, hogy ez kifejezetten számunkra, a mi előadásunkhoz készült. Ezen túl, mindig öröm, ha különböző művészeti csoportok, intézmények összedolgoznak. Úgy hiszem, hogy a gyerekkórustól hallva még inkább megérintik a dalolók kortársait a zeneművek, melyek között az iskolában, óvodában már megismert népdalok is vannak.


A mű ajánlója szerint, a zene mellett e színpadi mozdulatok mesélnek Kodály Zoltánról. Hogyan? Életrajzi eseményeket vagy a művészethez fűződő viszonyát ismerhetjük inkább meg?

Többségünk fejében Kodály Zoltánról az a kép jelenik meg, amely az általános iskolai énekterem falán lóg szürkén, rajta egy ősz hajú, komoly, öltönyös úriember. Mi az izgalmas életútját megismerve, feldolgozva alkottunk jeleneteket, de inkább a zenével együttműködő érzelmeket igyekeztünk megmutatni. Elrugaszkodtunk attól, hogy nagyon számon kérhetően, részletesen szemléltessük a pályafutását. Aki nem ismeri azt, emberi élethelyzetekkel fog találkozni. Különleges bábos gesztusokkal azt érzékeltetjük, hogy az ilyen géniuszok is emberek, átélnek hétköznapi szituációkat. Aki pedig otthon van a zenetudós múltjában, találhat a valósággal összecsengő, konkrét epizódokat.



Honnan származik a madár szimbólum, s milyen jelentősége van a műben?

Elképesztő az a tehetség, ami Kodálynak adatott. Szinte hihetetlen, hogy egy személyben mi minden sűrűsödött. Örökké izgalmas kérdés, hogy a talentum önmagában mire elég. A képességek táplálás, azaz szorgalom nélkül elsorvadnak. Kodály folyton fejlesztette magát: két egyetemet végzett párhuzamosan. A zeneszerzői diploma kézhezvétele után újból beiratkozott a Zeneakadémiára, önkéntes ismétlőként.  Az alkotótársaimmal próbáltuk megfogalmazni, hogy miért szárnyal olykor a kreativitás, jól használhatók a készségek, míg máskor ez minden akarat mellett sem megy. A megoldást a földön túlival való kapcsolódásban sejtettük meg. Az isteni nélkül nem létezik igazi nagy művész, sem alkotás. Ennek az időnként ajándékba kapott földön túlinak a jelképe a madár.

Az előadás június 4 és 14 között lesz látható a Vojtina Bábszínházban.


Alkotók:
Rendező és koreográfus: Nagy Viktória Éva
Látvány: Mátravölgyi Ákos
Dramaturg: Kiss Judit Erzsébet
Zene: Kodály Zoltán, Czapp Ferenc

Játsszák: Hell Krisztina, Nagy Mónika, Till Virág m.v., Baditz Dávid, Hajdú Péter, Mercs Máté Péter, Reschofsky György

Zenészek: Dulichár Gábor Károly, Czapp Ferenc

Közreműködnek (hangfelvételről):
Kodály Kórus Debrecen (karigazgató:Szabó Sipos Máté)
Lautitia Gyermekkar (karvezető: Nemes József)

 

Megyesi-Horváth Borbála
Hajdú-bihari Napló

 

Az előadás az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával jött létre.

  emmi logo
Színháztermi előadás: 1.200 Ft / fő
Játszószínházi foglalkozás: 1.200 Ft / fő
Felnőttelőadás: 1.200 Ft / fő
Gyermek-előadásokra szóló bérlet: 3.500 Ft / fő

Kedvezményes jegyár három vagy többfős családok részére:

Színháztermi előadás: 1.000 Ft / fő
Játszószínházi foglalkozás: 1.000 Ft / fő

Szeretne értesülni a legfrissebb
bábszínházi információkról?

Iratkozzon fel hírlevelünkre:

4026 Debrecen, Kálvin tér 13. +36 (52) 418-160 vojtina@vojtinababszinhaz.hu
Vojtina Bábszínház © 2016 - 2019 Minden jog fenntartva!