Hírek

Miről szól számodra a Rigócsőr király mese?
Arról, hogy valakit móresre tanítanak, de még mielőtt elszakadna nála a cérna, szembesítik vele, hogy az egész csak egy játék, kandikamera. Ez így önmagában nem egy nagy történet, akkor lesz az, ha ennek látjuk a folyamatát és abban a helyzeteket. Ezek megteremtésében egy rigópáros volt a segítségemre, akiket új figurákként Veres András, rendező ötlete nyomán emeltünk be a darabba. Egy rigófiúról és egy rigólányról van szó, akik rezonőrökként végig jelen vannak, és előreviszik a cselekményt.

Szövegszinten hogyan tudtad egyensúlyba hozni a királylány folyamatos megleckéztetéséből fakadó ellenérzést Rigócsőr király büntetésének a jogosságával?
Ha összeszorított szájjal, csukott szemmel is, de végig kell csinálnia a királylánynak a próbatételeket. Ennek súlyát Rigócsőr király vívódásainak bemutatásával igyekeztünk oldani.
A rigófiú Rigócsőr pártját fogva azt képviseli, hogy a királylánynak igenis bűnhődnie kell, és a saját érdekében végig kell mennie a maga útján, még ha ez fájdalmas is. A rigólány ezzel szemben sokszor a királylány védelmére kel. Hosszútávon egyébként szerintem a rigófiúnak van igaza. Vagyis ha nem lenne igaza, akkor egyszerűen nem lenne ez a mese.
Nem gondolom, hogy a meséknek feltétlenül csak a kellemes dolgokról kell szólniuk, ezeken keresztül ismerkednek meg a gyerekek a rossz példákkal, és azok leküzdésével. Az életben sokkal durvább dolgok várnak rájuk.

Az eredeti történethez képest mi az, amin változtattál?
Andrissal sokszor találkoztunk a szöveg megírása előtt. Több ponton eltértünk a történetvezetésben az eredeti mesétől, ami azonban alapvető különbség, az a rigók figurája, illetve az az ötlet, hogy a királylány megleckéztetésében részt vett szereplők tulajdonképpen mind Rigócsőr különböző alakváltásai.

Milyen viszonyban állsz a már megírt színpadi szöveggel? Követed a próbákat?
Az a véleményem, hogy félig-meddig a színpadon kell megszületnie a szövegnek, ezért igyekszem követni a próbákat. Együttműködök a rendezővel, aki nem feltétlenül ugyanazt gondolja, amit én, de ez egyáltalán nem baj. Nem vagyok öntudatos a szövegeimmel kapcsolatban, nem gondolom, hogy minden mást ennek kellene alárendelni.

Volt olyan helyzet, amikor annyira eltért a színpadon megszólaló szöveg az eredetihez képest, hogy nem tudtál vele azonosulni?
Kifejezetten szeretem szeretni az előadásokat, amikhez közöm van, egyúttal tudomásul veszem, hogy az a rendező műve, és mint ilyen nem feltétlenül egyezik az én elképzelésemmel, de ezzel együtt is tudok lelkesedni az előadásért.
A Veres András-rendezte Fehérlófia, ami a Budapest Bábszínházban megy, talán a legszebb dolog, amihez közöm lehetett valaha, máig meghatározó élmény.

Egy nyilatkozatod szerint „lepattanó labdával” kezdted a színházzal való kapcsolatodat, azaz valaki más helyett ugrottál be. A bábszínház is hasonló véletlen folytán került az életedbe?
Nem volt korábban semmilyen kapcsolatom bábszínházzal, gyerekverset sem írtam soha annak előtte, váratlanul is ért, amikor Meczner János a Budapest Bábszínház igazgatója megkeresett. 
Az első színházi munkám, a Kalevala egy mozgásszínházi előadás volt, Horváth Csaba rendezésében. Fogalmam nem volt, mi az a dramaturgia, hogyan kell kinéznie egy darabnak. Írtam néhány jelentre emlékeztető szöveget, monológot, amelyek szöveges illusztrációi voltak ugyan a mozgásnak, de a fizikai színházi koncepcióba tökéletesen beleillettek. Nagy élmény volt közelről nézni, ahogy Horváth Csaba rendez, ahogy működik az a csodás társulat, sokat tanultam abban az időben.

Miben különbözik egy színdarab és egy vers megírásának az alkotófolyamata?
A színdarabnál a szöveg, a jelenet írja saját magát, a történet visz előre, így sok minden ötletszerűen alakul. Ha jól ismerem a szereplőimet, körülbelül sejtem, mit mondanának egy adott szituációban, és mit biztosan nem. Tulajdonképpen ők írják a darabot, én csak, mint csendes megfigyelő jelen vagyok, és leírom ezeket a megszólalásokat.
A versírás nagyobb összpontosítást és sokkal keményebb munkát igényel. Néha persze kisujjal megy minden, de ilyen sok kihagyás után sok munka kell ahhoz, hogy könnyen menjen. Valamikor teli szájjal azt mondtam, hogy a vershez nem kell szorgalom. Jó nagy baromság, most inkább azt érzem: nagyon sok szorgalom kell ahhoz, hogy az ember azt mondhassa, hogy nem kell. És akkor se hangzik jól.

Rigócsőr király

Bemutató: 2016. február 6.

Író: Szálinger Balázs

Báb-, díszlet- és jelmeztervező: Mátravölgyi Ákos

Zeneszerző: Darvas Benedek

Rendező: Veres András

Játsszák: Hajdú Péter, Hell Krisztina, Reschofsky György, Schneider Jankó m.v., Telenkó-Oláh Tímea