Ugrás a főmenühözUgrás a tartalomraUgrás a lábléchez
4026 Debrecen, Kálvin tér 13.+36 (52) 418-160 href="mailto:uh!pont!zahnizsbabanitjov!kukac!anitjov">uh!pont!zahnizsbabanitjov!kukac!anitjov

Hírek

Hópihe táncol a szélben...

Feltöltve: 2015. november 26.


 

 

Amikor Holle anyó megrázza a dunyháját, színháztermünkben esni kezd a hó…Nem hiszitek? Akkor térjetek be hozzánk, hogy személyesen is meggyőződjetek róla. Amíg ideértek, figyelmetekbe ajánljuk BARTAL KISS RITA, rendezővel készült interjúnkat, aki Holle anyó közvetlen pártfogoltja lett az elmúlt hetekben bábosházunkban.  

 

 

 

 

 

A Holle anyó egy közismert történet. Ilyenkor tél közeledtével gyakran találkozhat az ember valamelyik feldolgozásával. Mennyire befolyásolnak ezek az alkotások?
Egyáltalán nem. Egyébként sem úgy nézek színházat vagy filmet, hogy mi az, amit rendezőként én másképp csinálnék.
A mesét Asbóth Anikó (a bábszínház igazgatója – szerk.) kérésére rendeztem meg. Darabválasztásának szempontja az volt, hogy az a téli időszakhoz kötődjön. A színpadkép kialakításában Horváth Mari tervező volt a segítségemre, akit szintén Anikó kért fel alkotótársamul nagy örömömre. Marival rendszeresen dolgozunk együtt, itt a Vojtinában a 2012-ben bemutatott Boldog képek című előadás köthető a nevünkhöz.
Az általunk használt szövegkönyvből – amelyre Anikó a kortárs bábdarabokat egybegyűjtő DrámMai mesék című kötetben talált rá – már két előadás is készült.
Az első előadás egy egyszemélyes játék volt, melyet Csató Kata rendezett Szabadkán, a szövegkönyv is akkor született, a második előadást Szombathelyen mutatták be kesztyűsbábjátékként, melyet maga a szerző, Veres András instruált.

 

Hogyan jellemeznéd az előadás látvány- és hangzásvilágát?
 

Holle anyó-3

Az előadás kesztyűsbábjáték, ezért bizonyos műfaji kritériumok eleve adottak voltak. Két bábszínész (Nagy Mónika és Telenkó-Oláh Tímea) kelti életre a szereplőket, őket segíti Szabó Magdolna a háttérben. Közreműködik három zenész is (két gitáros: Czapp Ferenc/Béke Csaba, Reschofsky György; és egy ütős: Papp László), akik effektekkel követve végig az előadást elevenebbé teszik a lányok játékát. Ágoston Béla az előadás zeneszerzője különféle zenei stílusok egymásba játszásával, izgalmas hangzásvilágot teremtett.
Mivel a klasszikus paravános játék formáját követjük, a díszlet megalkotásakor az jelentette a legnagyobb kihívást, hogy a történetben vissza-visszatérő helyszíneket hogyan tudjuk újra és újra megjeleníteni. Rengeteget gondolkoztunk Marival a megoldáson, míg végül Sisak Péter szcenikussal (A Tintaló Társulás alapítója, tagja – szerk.) a mostani szerkezetet kitaláltuk. Egy lapozható mesekönyvhöz tudnám leginkább hasonlítani az elkészült díszletet. Az előadás komplex vizuális-akusztikai élményt nyújt reményeim szerint a nézőknek.
 

 

Miután elvállaltad a Holle anyó megrendezését, hogyan kezdtél neki a munkához?
Minden rendezés kapcsán legelőször ki kell találnom, milyen technikával szeretném megvalósítani a mesét. Mindig a látványból indulok ki, meg kell születnie bennem a belső mozinak, később is a vizualitás inspirál leginkább. A színészek alkati, képességbeli tudása is meghatározza, hogy milyen formában gondolkozhatok. Fontos az is számomra, hogy mennyire tehető játékossá a történet. Egyszerre kell látnom egy felnőtt és egy gyerek szemével. Bábelőadásnál fokozottan unalmas, ha csak szövegfelmondás történik. A gyerekeket az akció érdekli, ettől lesz számukra érdekfeszítő egy-egy helyzet.
Azt gondolom, hogy a gyerekelőadásoknak metaforikusan kell fogalmaznia, el kell távolodnia a hétköznapi létezés szintjétől, hogy azok problémáit áttételesen tudja bemutatni, így válik a gyerekek számára is befogadhatóvá és feldolgozhatóvá egy-egy számukra ismerős élethelyzet.  

 

Miért épp a kesztyűsbáb műfaját választottad?
Egyszerűen szeretem magát a műfajt, és mivel manapság a bábszínházak kevésbé játszanak klasszikus paravános játékot, gondoltam itt az ideje ezt a mellőzöttséget félretenni. A szövegkönyv ráadásul egyértelműen alkalmas rá. Az előadást játszó színészek miatt is esett a választásom a kesztyűsbábra, egyiküknek sem volt korábban túl sok tapasztalata a műfajban, szerettem volna, ha kihívást találnának benne.
A történet szempontjából pedig azért tartottam fontosnak, mert így ebben a lapozható díszletelemben a fenti és lenti világ (Lány otthona és a Holle anyó világa) közti különbséget kellően érzékeltetni tudtuk.

 

Milyen szabályok határozzák meg a műfajt?
 

Holle anyó-2

Bábozás közben mindig előre kell gondolkozni. Ezt a szabályt Kovács Ildikó és Jan Dvořák mestereimtől tanultam. Miközben játszol, az agyadnak már a következő jelenetre kell készülnie, mert tudnod kell, hogy az a tárgy vagy báb, amit valamikor leraktál, hogyan kelül majd ismét a kezedbe. Ez a szabály mindegyik bábos technikára érvényes.
A klasszikus paravános, kesztyűsbábjáték során nem látszik a mozgató. A bábszínész a kezére húzott bábot mozgatja, rajta keresztül fejez ki érzelmeket, gesztusokat. Stilizálttá, elemeltté teszi a játékot ez a fajta bábtípus. A jó kesztyűsbábjátékos alapvető tulajdonságai a ritmusérzék, a laza kéztartás, a fizikai erőnlét, a spontaneitás. Akkor válik élővé a játék, ha egyrészt őszintén tud megszólalni a színész, másrészt képes rezonálni a játékostársára, és alkalmazkodni tud az aktuális helyzethez.
A műfaj nagy mesterének tartom Pályi Jánost, aki Vitéz László előadásával bármilyen korosztályt képes lenyűgözni. Egyszer egy felnőtteknek rendezett szülinapi házibulin láttam játszani, ahol pillanatok alatt képes volt feloldani a közönségét. A felnőttek egy idő után ugyanolyan fesztelenül élvezték az előadást, mint a gyerekek. Hihetetlen, hogy milyen alapvető ösztönöket mozgat meg az emberekben ez a fajta a színház.

 

Holle anyó

Bemutató: 2015. november 29.

Író: Veres András
Rendező: Bartal Kiss Rita
Báb-, díszlet és jelmeztervező: Horváth Mari
Szcenikus: Sisak Péter
Zeneszerző: Ágoston Béla


Játsszák: Nagy Mónika, Telenkó-Oláh Tímea
Közreműködő: Szabó Magdolna
Muzsikusok: Czapp Ferenc/Béke Csaba, Papp László, Reschofsky György

 

 

Színháztermi előadás:2.000 Ft / fő
Játszószínházi foglalkozás:2.000 Ft / fő
Gyermek-előadásokra szóló bérlet:4.500 Ft / fő

Kedvezményes jegyár három vagy többfős családok részére:

Színháztermi előadás:1.700 Ft / fő
Játszószínházi foglalkozás:1.700 Ft / fő

Szeretne értesülni a legfrissebb
bábszínházi információkról?

Iratkozzon fel hírlevelünkre:

4026 Debrecen, Kálvin tér 13.+36 (52) 418-160vojtina@vojtinababszinhaz.hu