Ugrás a főmenühözUgrás a tartalomraUgrás a lábléchez
4026 Debrecen, Kálvin tér 13.+36 (52) 418-160 href="mailto:uh!pont!zahnizsbabanitjov!kukac!anitjov">uh!pont!zahnizsbabanitjov!kukac!anitjov

Hírek

Valamennyi útkeresővel tudok azonosulni: hát, hiszen én magam is az vagyok.

Feltöltve: 2015. január 27.

 


KOLOZSI ANGÉLA neve nem ismeretlen bábszínházunkban. Dramaturgként A farkas és a hét kecskegida, színészként a Hamupipőke című előadásokban bizonyította tehetségét. A most készülő Szélike királykisasszony című darabunk szereplői is az általa írt sorokat szólaltatják meg. Hogy hogyan és milyen gondolatok mentén született a mese színpadi adaptációja, interjúnkból kiderül.

 

 

Mi az, ami megfogott a mesében? Mit szeretnél átadni belőle?

Nagyon tetszett az egyszerre jelenlévő párhuzam és ellentét a két főszereplő (a címszereplő Szélike királykisasszony, illetve a vándorútra induló János királyfi – előadásunkban: Bence) jelleme között. Szélikének nincs egy perc nyugta sem, állandóan mennie kell, úton lennie, tevékenykednie. Bencét alig lehet kirobbantani a királyi palotából: a legszigorúbb apai dörgedelem szükséges ahhoz, hogy végre vándorútra induljon. A két királyi sarj látszólag tűz és víz – valójában ugyanaz a problémájuk: nincs célja, középpontja az életüknek, így aztán az egyik tevékenyen, a másik lustálkodva, de mindkettő elpergeti az idejét.


Mennyiben változtattál az eredeti történeten?

A Szélike királykisasszony egy székely népmese, Benedek Elek gyűjtése – és, persze, Benedek Elek változatához képest is változtatni kellett rajta, ahogy mindig, ha az ember színpadra alkalmaz egy bármilyen mesét. Benedek Elek történetében először elindul János királyfi, vándorlása közben barátokra lel, és csak ezek után találkozunk a Tündérországban élő királykisasszonnyal, Szélikével – de mi Vikivel (Nagy Viktória Éva, az előadás rendezője – szerk.) mindjárt az elején szerettük volna a (nem tündérországi) Szélikénket behozni a történetbe, hogy rögtön megmutathassuk, miben hasonlít Bence királyfihoz, illetve miben különbözik tőle. Benedek Elekhez képest igyekeztem jobban kibontani a vándorlás közben megismert barátok figuráit is: Villámgyors, Hegyhordó, Fúvó, Jóltaláló és Mindenthalló alakját – utóbbi neve a Benedek Elek mesében Péter: ő az egyetlen a barátok közül, akinek nem volt beszélő neve. A mi adaptációnkban kapott egyet.


Milyen elvárásoknak kellett megfelelni a szöveg írásakor? A rendező elképzelései mennyire határozták meg a történetvezetést?

A rendező elképzelései ideális esetben mindig rengeteget alakítanak a készülő szövegkönyvön. Úgy érzem, Vikivel nagyon jól tudunk együtt gondolkodni: határozott, konkrét elképzelésekkel kért fel már a szövegkönyv megírására is – az idő előrehaladtával szintén rengeteg ötletet adott. Folyamatosan együttműködtünk: mindig elmondta, hogy áll épp a tervezés, hogy alakul benne a szereposztás – az alkotótársak párhuzamos munkafolyamatai mentén folyamatosan változott tehát a szövegkönyv: az olvasópróbáig épp úgy, mint utána.

Mi jelentette a kihívást számodra írás közben?

Egy mese megfejtése, karaktereinek megismerése és kibontása mindig izgalmas kihívás. Amikor a szereplők lábra kapnak, és elkezdenek önálló életet élni, az írás is meglódul: olyankor már csak jegyzetelni kell, mert egyre magától értetődőbb, hogy egy adott helyzetben az egyes figurák hogy viselkednek.


Melyik szereplővel tudsz leginkább azonosulni? Melyik különleges képességgel rendelkező szereplő tulajdonságát szeretnéd birtokolni, ha lehetne?

Valamennyi útkeresővel tudok azonosulni: hát, hiszen én magam is az vagyok. Szélike szétszórtságát, Bence lustaságát is nagyon jól ismerem: egy picit magamat is megmentettem, amikor célra segítettem őket, és (nagy szavakkal szólva) értelmet adtam az életüknek. Ha a különleges képességek közül választhatnék, akkor (nagyon-nagyon félve) talán a Péterből lett Mindenthalló adottsága mellett tenném le a voksomat. De nem vagyok biztos benne, hogy annyira jó dolog egy ilyen tálentum birtokában lenni: ha belegondolunk, egy ilyen tudás birtoklásának legalább annyi hátulütője van, mint előnye…


Ha egy mondatban kellene összefoglalnod, mit mondanál, miről szól a mese?

Az ember képességeinek, tehetségeinek összegyűjtéséről, kibontásáról, és lehető legjobb alkalmazásáról.

 

 

Színháztermi előadás:2.000 Ft / fő
Játszószínházi foglalkozás:2.000 Ft / fő
Gyermek-előadásokra szóló bérlet:4.500 Ft / fő

Kedvezményes jegyár három vagy többfős családok részére:

Színháztermi előadás:1.700 Ft / fő
Játszószínházi foglalkozás:1.700 Ft / fő

Szeretne értesülni a legfrissebb
bábszínházi információkról?

Iratkozzon fel hírlevelünkre:

4026 Debrecen, Kálvin tér 13.+36 (52) 418-160vojtina@vojtinababszinhaz.hu