hu en

4026 Debrecen, Kálvin tér 13.

href="mailto:uh!pont!zahnizsbabanitjov!kukac!anitjov">uh!pont!zahnizsbabanitjov!kukac!anitjov

hu en

Hírek

A titok
Mire jó, ha az ember érti az állatok beszédét?

Feltöltve: 2013. május 13.

A titok

Interaktív bábos kamarajáték a játszószínházban.

Titkok, rejtélyek és kacagtató helyzetek sokaságán keresztül vezet mesénk, melyben számos állat megjelenik. Az ember számára nagy próbatétel betanítani, megszelídíteni egy állatot. Évezredek óta teszi ezt kutyával, lóval, házi állataival, sőt ragadozókkal is. Az otthonba fogadott kis állatok (hörcsög, tengeri malac, nyúl, halak, apró madárkák, macska, kutyusok) viselkedését érti a gazda, ha már összeszoktak. Az igazán összenőtt ember-állat kapcsolatban pedig értik egymást a barátok. Értik egymást? Hogyan beszélgetnek? Miképpen találják ki a másik gondolatát, vágyát?

Van egy népmesénk (Az állatok nyelvén tudó juhász), amelyben a legény jó tételének ajándéka az állatok beszédének értése. Jókat mulatozik a macskák civódásán, a madarak csárogásán, a lovak nyeherészésén. Jól érzi magát, hiszen mindene van. Ebben a jóérzésben észre sem veszi, hogy nagy felhők gyűlnek a feje felett. Asszonykájával, szerető hitvesével ugyanis nem értik meg egymást.
Van-e titka a beszédértésnek? A titkot meddig tudjuk titkolni? Ha a titkot felfejtjük, eláruljuk, megszűnik a titokkal járó sok csodás adomány?
Az állatok nyelvét ismerni az egyik legerősebb vágya minden gyermeknek. Ha megkaphatná ezt a tudást, vajon mire használná?
Mesénk pajkos, huncut, komikus helyzetképeket felvonultató játékokkal mutatja meg juhászunk kedves, szeretetreméltó lényét. Igen ám, de e legény az emberek között cselekvőképtelen, „most ez miért” kérdésekkel körülvett, bizonytalan férfiú. Az útja nem göröngyös, csak rajta múlik, hogy felismeri-e, mit kell tennie. 
Interaktív bábos kamarajátékunkat 3 éves kortól ajánljuk.

A titok-3A játszók a bábjátékban végig pajkos, vidám, jókedvű MESÉLŐK, akik azt szeretnék a gyermek közönséggel megéltetni, amit már ők tudnak: az emberek között élnek olyanok, akik értik az állatok nyelvét, közel állnak az állatokhoz, nem élnek vissza az állatok titkaival, életével.
A játékban keveredik a vásári képmutogatók, a kikiáltók, a mesemondók, a mutatványosok formai és megvalósítási eszköztára.
A gyermekek foglalkoztatásának jelentős szerepet adunk, főleg azokban a helyzetekben, szituációkban, ahol erősödik a dramaturgiai váltás, a konfliktushelyzetek fokozódnak. A gyermekekkel való közös játék célja: a fontos tartalmi egységek, szituációk előkészítése, ezek át- és megéreztetése.
A helyszínek nincsenek előre felépítve, szemünk előtt változik, épül fel a történet színtere. Az egymás után következő események színtereit mindig az elmúlt szituációra építve bontjuk ki, az előző mindig inspirálja a következőt.
A térkialakítás, a hangkulisszák és a muzsika komponálása, a helyszínek benépesítése a játék során mindig hasonló algoritmusban követik egymást. Ez ad egy folyamatos és következetes „tér-képet” a gyermekeknek. Így már a második helyszín kialakításánál tudják majd, hogy mint résztvevőknek mi lesz a teendőjük:
1. Az helyszínek kialakításánál a felnőtt játszók mindig kikérik a véleményüket, az ötleteiket.
2. Ezekre a játszók azonnal reagálnak, a szituációt segítő ötleteket megpróbálják beépíteni.
3. A már kialakított látvány-képeket hangokkal ruházzák fel, melyek megalkotásánál és lebonyolításánál sok esetben fontos szerepe van a résztvevő gyerekeknek. Ritmushangszerekkel, hangjukkal, testritmusokkal, közös énekléssel teszik elevenné az adott helyszíneket.
4. Az így kialakított, és akusztikailag árnyalt helyszínen végül mozgással, dallal, hívó szavakkal idevarázsolják az itt lakókat, az élőlényeket.
A bábos kamarajátékot három magyar népmese felhasználásával alakítottuk játékká:
•    Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese
•    Karcsai népmesék: A király virágoskertje
•    Zagyvarónai népmesék: Az ikertündérek
Bábszínházi eszközökkel fogalmazva a játék során a gyermek számára a legegyszerűbben közvetíthetőek az alábbiak:
- az adott szó kötelez, soha, semmilyen körülmény között fel nem adható, el nem árulható („Az ígéret szép szó, ha betartják, úgy jó.”)
- felelőtlenség a megszerzett tudást elpazarolni
- adott élethelyzetekben a fel nem ismert lehetőségek éretlenségről árulkodhatnak; egy párkapcsolatban, barátságban együttélésre való alkalmatlanságot, gyengeséget tükrözhetnek; egymással szembeni türelmetlenség, kíváncsiság azonnali kielégítése nem vezet mindenkor elégedettséghez; illetve az egymásról és az életről alkotott véleményünket ne hamarkodjuk el.
Az állatok világa minden rezdülésében érzékeny, törékeny. Az ember meg-értheti őket, ha figyelemmel és szeretettel fordul feléjük.

A titok-2A látvány a gyermekrajzok teljességre törekvő, síkszerű nyelvezetét idézi meg, mely épít a transzparenciára, a szimultaneitásra, a világot egyértelmű képletként, tiszta evidenciaként feltérképezni tudó képesség körvonalazására. Egy óvodás korú gyermek erre a mesére készült rajzaiból merítettük a vizuális ötleteket. A helyszínek, a szereplők képi megformáltsága, a színszimbolika mind az 5 és fél éves fiúgyermek képeire épít.
Négy oszlop jelöli ki a játéktér fő, központi helyét. Az oszlopok fából faragottak, padlótól a mennyezetig érnek, mintegy tartják az eget. Ezeken az oszlopokon „fogasok”, akasztók teszik lehetővé, hogy bárhol, bármilyen irányban, bármilyen magasságban kifeszítsünk anyagokat. A térben kifeszített függönyök metszik ki mindenkor e helyszíneket: lehatárolnak, paravánként szolgálnak, hátteret adnak, viharfelhőt tartanak. A mennyezeten elhelyezett függönysínek segítségével további párhuzamos tereket tudunk kialakítani. Innen függnek a fák, az égi testek, az égi tűz. Az árnyjátékot is két-két oszlop közé kifeszített poklot jelentő piros textíliával jelöljük. E mögött lámpatestekkel tesszük érzékletessé a lenti világot. A függönyökre festett ornamentikák (szobabelső és ennek bútorai, ház külső, kerítés, …) a gyermekrajz mintájára batikolt technikával készülnek.

Játékunk alkotói:
Író, rendező: LÁPOSI TERKA
Látvány-, jelmez-, bábtervező: BODOR JUDIT és LÁPOSI TERKA
Zeneszerző, zenei szerkesztő: ARANY ZOLTÁN
Mozgás, koreográfia: MAGI KRISZTINA
Báb-jelmezkészítő: NÁDASINÉ SZEGEDI ÉVA, KISS ANTALNÉ
Díszletkészítő: BODOR JUDIT, BÉRCZI KATALIN, MOLNÁR CSABA, VINCZE BORBÁLA

Játszók:
VAD RÉKA/SŐRÉS RÓZA
BARKÓ RÉKA
MAGI KRISZTINA/SŐRÉS RÓZA 
ARANY ZOLTÁN

Muzsikus:
ÉLES TOMPA GERGŐ

Láposi Terka

Színháztermi előadás: 1.200 Ft / fő
Játszószínházi foglalkozás: 1.200 Ft / fő
Felnőttelőadás: 1.200 Ft / fő
Gyermek-előadásokra szóló bérlet: 3.500 Ft / fő

Kedvezményes jegyár három vagy többfős családok részére:

Színháztermi előadás: 1.000 Ft / fő
Játszószínházi foglalkozás: 1.000 Ft / fő

Szeretne értesülni a legfrissebb
bábszínházi információkról?

Iratkozzon fel hírlevelünkre:

4026 Debrecen, Kálvin tér 13. +36 (52) 418-160 vojtina@vojtinababszinhaz.hu
Vojtina Bábszínház © 2016 - 2021 Minden jog fenntartva!